Vörös ördög a Balatonon

Néhány hete az elmúlt évihez hasonlóan ismét lehetőségünk adódott egy kis családi kikapcsolódásra a magyar tenger partján. Mi sem természetesebb, hogy a horgász felszerelés is bekerült a strand felszerelés mellé. 

Míg a feleségek a strandolás örömeinek hódoltak, addig mi a FeederGURU etetőanyagait, és az új csalikat kívántuk kipróbálni: mini bojlie-kat, szilikon csalikat és szoft pelleteket csomagoltunk össze, remélve, hogy tetszeni fog a zánkai pontyoknak, keszegeknek.

Az előző évben is megszenvedtünk a stég előtti vízi növényzettel, de ebben az évben ez sokkal hatványozottabban jelentkezett. A meghívónk nem horgászik ezért aztán sem etetve, sem „hínártalanítva” nem volt egy irányban sem a horgászhely.  Nosza, sarlóra, gereblyére kaptunk, és megpróbáltunk horgászara alkalmassá tenni egy területet, illetve megtisztítani egy olyan szakaszt, ahol ki tudjuk a stéghez vezetni majd a megakasztott halakat. Két nap alatt sem sikerült ezt teljes mértékben megoldani, a látszat ellenére nagyon sok növény maradt még láthatatlanul az útban.

 

A FeederGURU Red Devil etetőanyagát választottuk a horgászatra mivel meglehetősen korlátozott volt a hely az autóban, eléggé minimál felszereléssel érkeztünk. Próbáltuk nagyon lassan adagolni a vizet, hogy ne legyen csomós az etetőanyag, mert törő szita sem állt rendelkezésre.  Azt gondoltuk, nem hibázunk nagyot, főleg a Balatonon nem, ha az elkészített etetőanyagunkat még megtuningoljuk egy doboz csemegekukoricával is.

 

Hamarosan aztán bevetésre került az első feeder, a rövid előke horgára egy mini popup boilie, és egy oldódó szoft pellet került. 70-80 méterre horgásztunk, ott már 2 méter körüli volt a vízmélység.

 

Nem kellett sokat várni az első kapásra. Dévérkeszeget sejtettünk, a bele-bele ütős spicc mozgás mögött, és az egy erősebb húzás utáni bevágás során szépen akadt is a horog. A hal kivételével azonban gondjaink akadtak. Látszólag tiszta volt a stéghez vezető sáv, de halaink sorra megtalálták a láthatatlanul bent maradt hínár szálakat. Nagyon erőltetni sem akartuk a 0,22-es főzsinór miatt, úgyhogy nem igazán örültünk, mikor a horgon hal helyett, csak egy-egy egy hínár levél fityegett. Előbb-utóbb csak elfogy, - gondoltuk, ezt bebiztosítva két sarlóval azért elősegítettünk a fogyást újból.

 

A rettenetes melegben külön jól is esett a víz alatti munkálkodás, de az még jobban, hogy ez után már jóval kevesebb halunk maradt le. Persze volt olyan hal is a horgon, egy-egy határozott spicc begörbítős kapás után, ami azonnal a közeli nádfoltot vette célba és hiába próbáltuk irányítani 70 méterről, arra ment, amerre akart.

Minden kezdeti nehézség ellenére igen jó peca kezdett kialakulni, szép dévérkeszegek, fél kg feletti kárászok, és jó néhány ponty is akad a horgunkra. Sajnos az igazán szép darabokat nem sikerült eljuttatni a szákig, de 42-50 cm közöttieket sikerrel fogtunk ki még a nehéz, akadós pálya ellenére is.

Dávid Miklós (mitya)